Fekete övtől a pályázatírásig


Faragó Zsuzsanna
Előttem ül egy fiatal, ambiciózus, mindig mosolygó lány – Ő Faragó Zsuzsanna, a BTESZ fejlesztési referense, aki mer nagyokat álmodni, de ami még fontosabb, pontosan tudja, hogyan vezet út oda, ahol a nagy álom kezdődik.

A pályázatírásról beszélgettünk.

2014-ben kerültem ide, a BTESZ-hez, egy 10 fős pályázatíró csoporthoz – idézi fel Zsuzsi a kezdeteket – előzetes tanulmányaim alapján már volt némi tapasztalatom a pályázatírás terén, hiszen Debrecenben, az Agrártudományi Egyetemen gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakon tanultam, majd ezt követően vállalkozásfejlesztés mesterszakon. Ezt pedig már előzőleg megalapozta a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában töltött középiskolai éveim. A kedvenc tárgyaim szorosan kapcsolódtak egyébként a pályázatíráshoz, így szerettem volna ezen a területen elhelyezkedni. Szerencsémre, így is lett.

A laikus, „pályázatot írni nem nehéz?” Kérdésemre csak mosolyog. „Ez a tevékenység nagyon sok apró részletből áll össze, igen sok adatot, komoly ráfordított időmennyiséget, de leginkább tervezést igényel. Mindig van egy ötlet, amiből ki indulunk – fűzi tovább Zsuzsi a beszélgetés fonalát – a lényeg abban áll, hogy ez az ötlet hogyan gazdagítható tovább részletekkel. Például, miből lehet „építkezni”, mely szervezetek azok, akikkel együttműködve a megfogalmazott célok hatékonyan megvalósíthatóak. A BTESZ alapítvány mottójából indulunk ki „Munkánk során sem etnikai, sem vallási, sem egyéb hovatartozást nem vizsgálunk, egyetlen szempont, hogy enyhítsük a problémákat, segítsük a mindennapok méltóságteljes megélését.” Így ahol szükség van, ott komoly ötletek is megfogalmazódnak.

„Munkám egyik legjobb elemének azt tartom, hogy az általunk elkészített szövegek egyszer csak megvalósulnak, elkezdenek élni, és segíteni másokon. A Magyar Baptista Egyház elveiből kiindulva, a segítségnyújtás és a pályázatírás szorosan összefügg. Erre az egyik legjobb példa az, amit ennek köszönhetően Tuzséron létrehoztunk (Kegyelem Roma Gyülekezet imaház) a helyi Önkormányzattal közösen rendszeresen pályázunk, hogy jobb, élhetőbb feltételeket biztosítsunk a településen élők számára. Jelenleg a Balmazújváros Kistérség Ifjúsági Kulturális Egyesülettel dolgozunk közösen, ami újabb színes foltot képez majd a BTESZ palettáján.

Természetesen a pályázat íráson túl is van élet – Zsuzsi meséli, hogy gyerekkora óta a vidéki életben látja a lehetőségeket. Mióta csak eszét tudja, szenvedélyesen szeret kertészkedni, állatokkal foglalkozni, így nagy álma, egy önfenntartó közösség létrehozása. „Hiszem, hogy alapvetően nem megvalósíthatatlan ez a gondolat, hiszen a való életben van erre számos példa, hogy működőképes lehet egy ilyen jellegű közösség, ahol mindenki megtermeli a saját szükségleteinek kielégítésére szolgáló javakat.” – Zsuzsi mosolyog, ha erről beszél, érezhető, hogy szívügyének érzi a témát. ” – Tervezem, hogy a közeljövőben újra felvételizek az egyetemre, hogy ezt a témakörben elmélyülhessek, és a tanulmányaimat, ha lehetőségem nyílik, rá hasznosítsam. Egy tanulmány kidolgozásának gondolata is felmerült már bennem ezzel a témával kapcsolatban.” Beszélgetőtársam színes egyéniségét mi sem tükrözi jobban, mint, hogy a kertészkedés mellett egy merőben más hobbi is évekig meghatározta az életét.

„Kisiskolás koromtól fogva az egyetem kezdetéig karatéztam, egészen fekete övig jutottam.
Vidéken nem volt túl sok lehetőség a sportolásra, de unokatestvérem biztatására, testvéreimmel együtt elkezdtünk edzésekre járni, így egy kicsi, de nagyon jó közösség alakult ki, ahol egymást bíztattuk, díjakat nyertünk és jól éreztük magunkat. Sokat köszönhetek a sportágnak: önfegyelmet, kitartást tanultam, másként látok sok helyzetet, ami a karaténak köszönhető.”Kérdésemre, hogy miért nem folytatta tovább, ha már fekete övig jutott, elmondta, hogy a csapat szétszéledt az egyetem elkezdésekor, aztán nem keresett másikat, az edzések helyét átvette a tanulás és a munka. Alapvetően hiányzik neki, de jelenleg más formáját választja a kikapcsolódásnak. Visszakanyarodva a munkához elmondja, hogy jelenleg 4 fős csoport dolgozik a BTESZ fejlesztési csoportjánál. „A Debreceni Egyetemről folyamatosan érkeznek hozzánk gyakorlatukat töltő diákok, akiknek megmutatjuk, hogyan működik a pályázatírás, milyen részletekre kell odafigyelni – meséli Zsuzsi – remélem, hogy ez a tudás számukra hasznos lesz, kamatoztatni tudják majd a későbbiekben is, hiszen egészen más csak tanulni róla, illetve más az, amikor te magad készíted el.  Összességében elmondhatom, hogy nagyon szeretem ezt a munkát, hiszen változatos, sok megoldandó helyzettel találkozunk és széles társadalmi réteggel kerülünk kapcsolatba, akiknek igyekszünk lehetőséget teremteni a jobb, élhetőbb életre.

„Azért élünk, hogy megkönnyítsük egymás életét.”, nekem ez a mondat sokat jelent, a pályázatírást és a pályázatokat gyakorlatilag eszköznek tekintem ahhoz, hogy megkönnyíthessük mások életét.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

w

Connecting to %s

Create your website at WordPress.com
Get started
%d bloggers like this:
search previous next tag category expand menu location phone mail time cart zoom edit close